A kockázatjellemzés lezárja a kémiai biztonsági értékelés (CSA) folyamatát. Ez a minden expozíciós forgatókönyvre azon feltételezés mellett elvégzett lépés, hogy a leírt kockázatkezelő módszerek megvalósításra kerülnek, a kitett humán populációra és környezeti szférákra vonatkozik. Egy átfogó környezeti kockázatelemzést is magába foglal.

A kockázatjellemzés a következőkből áll:

• mindegyik kitett populáció expozíciójának összehasonlítása a megfelelő DNEL-lel (lásd Veszélyértékelés);
• a mindegyik környezeti szférában előrejelzett koncentráció összehasonlítása a becsült hatásmentes koncentrációval (lásd Veszélyértékelés);
• egy esemény valószínűségének és súlyosságának értékelése, amely az anyag fiziko-kémiai tulajdonságaiból ered.

A kockázatot megfelelően szabályozottnak tartják az anyag életciklusa alatt, ha:

• a becsült expozíciós szintek (lásd Expozíciós értékelés) kisebbek mint a DNEL vagy a becsült hatásmentes koncentráció, és
• egy esemény valószínűségének és súlyosságának értékelése, amely az anyag fiziko-kémiai tulajdonságaiból származik, elhanyagolható.

Abban az esetben, ha nem lehet meghatározni egy DNEL-t vagy egy becsült hatásmentes koncentrációt, a hatások elkerülésének valószínűségét az expozíciós forgatókönyv megvalósítása esetén minőségileg kell értékelni. Ráadásul, a PBT és vPvB anyagokra, a gyártók vagy importőrök az expozíció értékelési lépés alatt gyűjtött információkat kell felhasználjanak az expozíciók és kibocsátások minimálisra csökkentésére az emberekre és a környezetre.