A REACH értelmében regisztrálandó anyagok többsége egy teljes, a fiziko-kémiai tulajdonságokat leíró, fiziko-kémiai adatkészletet igényel. A fiziko-kémiai adatokat a fizikai veszélyek felbecsülésére (pl. tűzveszélyesség) és a lehetséges toxikológiai és környezeti veszélyek, sors és viselkedés előrejelzésére használják. Ezeket főleg a biztonságos kezelés céljára használják, de az anyag teljes életciklusa alatt az emberekre és a környezetre jelentett kockázat meghatározására is (lásd A fiziko-kémiai anyagok hatásai és felhasználása a REACH értelmében).

Fiziko-kémiai adatkövetelmények az évente 1 tonnánál ≥ anyagokra (regisztrálóként)

• Olvadás-/fagyáspont (°C vagy K): hőmérséklet, amelynél, normál légköri nyomáson, végbemegy a fázisátalakulás szilárdból folyékony állapotba. Az olvadáspontra vonatkozó információ hatással lesz a módszer választásra a gyulladáspont, tűzveszélyesség, öngyulladás, oxidáló tulajdonságok és robbanásveszélyes tulajdonságok számára.
  
• Forráspont (°C vagy K): hőmérséklet, amelynél egy folyadék telített gőzének nyomása kiegyenlíti a normál légköri nyomást. Ez az adat egyike egy anyagnak a megfelelő tűzveszélyességi kategóriába való besoroláskor használt kritériumoknak.
  
• Relatív sűrűség (dimenzió nélküli): arány az anyag 20°C-nál meghatározott térfogatának tömege és a víz 4°C-nál meghatározott ugyanakkora térfogatának tömege között. A relatív sűrűség nincs felhasználva az osztályozáshoz és címkézéshez (C&L) de a rá vonatkozó információ felhasználásra kerül a belső sűrűség meghatározásánál (amely az aszpirációs kockázat osztályozási kritériumaihoz szükséges).
  
• Gőznyomás (Pa vagy N/m2): telítettségi nyomás egy szilárd vagy folyékony anyag felett. Ez az adat nem kerül felhasználásra C&L kritériumként vagy perzisztens, bioakkumulatív vagy toxikus (PBT) tulajdonságok meghatározására, de kulcsfontosságú paraméter a környezeti sors és viselkedés meghatározásában, a környezeti és emberi egészség kockázatértékelésében.
  
• Felületi feszültség (N/m): a felület szabad energiája, felületegységenként. Megfelel a felület egy területegységgel való meghosszabbításához szükséges munkának. A felületi feszültség nincs C&L kritériumként, PBT tulajdonságok meghatározására vagy sajátos tulajdonságként használva a kémiai kockázat felbecsülésében. Útmutatóként használható arra, hogy egy vegyi anyagot felületaktívnak lehet-e tekinteni a 648/2004-es EU rendelet értelmében (utoljára a 907/2006-os-mosószerek rendelet által módosítva).
  
• Vízben való oldhatóság (kg/m3 vagy g/l): a vízben levő anyagnak egy adott hőmérsékleten való telítettségi tömegkoncentrációja által meghatározva. Ez a tulajdonság, mint olyan, nem egy C&L kritérium. Ez érvényes az anyagokra, hacsak nincs meglévő kiegészítő tudományos bizonyíték a lebomlásra és/vagy toxicitásra vonatkozóan, amely elégséges ahhoz, hogy megfelelő biztosítékot nyújtson arra, hogy sem az anyag, sem annak lebomló termékei nem jelentenek egy potenciális hosszú távú és/vagy késleltetett veszélyt a vízi közösségre.
  
• Megoszlási hányados n-oktanol/víz (Kow, dimenzió nélküli): egy feloldott anyag egyensúlyi koncentrációi arányaként van meghatározva egy n-oktanolból és vízből álló kétfázisú rendszerben. Ez egy kritikus paraméter a kémiai kockázat felbecsülésére, a C&L, és PBT felbecsülésére.
  
• Gyulladáspont (°C vagy K): a 101.3 kPa normál nyomáshoz igazított legalacsonyabb hőmérséklet, amelynél egy folyadék gőzöket fejleszt ki, a vizsgálati módszerben meghatározott feltételek mellett, olyan mennyiségben, hogy egy tűzveszélyes gőz/levegő keverék jön létre. Ezt az adatot egy anyagnak a megfelelő tűzveszélyességi osztályba való besorolására használják.
  
• Tűzveszélyes tulajdonságok: a piroforicitást, tűzveszélyességet és tűzveszélyesség vízzel való érintkezését foglalják magukba.
• piroforicitás: egy anyag pirofórikus, ha levegőnek való kitettsége után öt percen belül spontán módon begyullad, egy szabványosított vizsgálat feltételei mellett.
• tűzveszélyesség
  • egy tűzveszélyes gáz olyan gáz, amelynek levegővel való gyúlékonysági tartománya 20°C-nál és 101.3 kPa-nál van.
  • egy tűzveszélyes folyadék a C&L kritériumban beállított felső határ alatti gyulladásponttal rendelkező folyadék.
  • egy tűzveszélyes szilárd anyag egy jól égő szilárd anyag (por alakú, szemcsés vagy pépszerű anyag). Ez könnyen meggyullad egy tűzforrással (pl. egy égő gyufa) való rövid érintkezéskor és a láng gyorsan szétterjed.
  • tűzveszélyesség vízzel való érintkezéskor: anyagok, amelyek vízzel való érintkezéskor spontánul gyúlékonnyá válhatnak vagy tűzveszélyes gázokat bocsátanak ki veszélyes mennyiségben.
A tűzveszélyes tulajdonságok vizsgálata egy anyagnak a megfelelő veszélyességi osztályba való besorolására szolgálnak.

• Robbanásveszélyes tulajdonságok: egy anyag azon hajlama, hogy megfelelő feltételek mellett heves és gyors lebomláson menjen keresztül, hőt és/vagy gázt hozva létre. A robbanásveszélyes tulajdonságok vizsgálata egy robbanóanyagnak a megfelelő veszélyességi osztályba való besorolására szolgálnak. Van néhány anyag, amelyek bár nem esnek bele egyetlen robbanásveszélyes osztályba sem, a robbanásveszélyesség határán vannak. Megfontolást igényel egy megfelelő veszélyességi besorolás alkalmazása ezekre az anyagokra.
  
• Öngyulladási hőmérséklet (°C vagy K): öngyulladási hőmérséklet gázokra és folyadékokra és relatív öngyulladásos hőmérséklet szilárd testekre
• gázok és folyadékok: a legalacsonyabb hőmérséklet, amelynél egy anyag begyullad, ha levegővel keveredik a vizsgálati módszerben meghatározott feltételek mellett.
• szilárd testek: minimális hőmérséklet, amelynél egy anyag bizonyos mennyisége begyullad, meghatározott feltételek mellett.
Ez az adat nincs közvetlenül felhasználva a C&L-re, de fel lehet használni a biztonságos kezeléshez és kockázatértékelésre.

• Oxidáló tulajdonságok: az oxidáló tulajdonságú anyagok, bár maguk nem feltétlenül éghetők, okozhatják azt, vagy hozzájárulhatnak más anyagok égéséhez. Ezek a tulajdonság vizsgálatok egy oxidáló anyagnak a megfelelő veszélyességi osztályba való besorolására szolgálnak egy vagy több anyaggal való összehasonlítás által.
  
• Granulometria (hatékony hidrodinamikai sugár, m): az EN 4811 dokumentumban meghatározott különböző részecske méretek a következők:
• belehelhető párlat: részecskék tömegpárlata, amelyet be lehet lélegezni az orron és szájon keresztül.
• mellkasi párlat: részecskék tömegpárlata, amelyek áthaladnak a gégén.
• belélegezhető párlat: részecskék tömegpárlata, amelyek elérik az alveolát.
A részecskeméret-eloszlásban a hatékony hidrodinamikai sugár paraméternek van jelentősége vagy a hatékony Stoke-sugárnak Rs. A részecskeméret-eloszlásnak annak eldöntésében van szerepe, hogy melyik beadási mód a legmegfelelőbb az állati toxikológiai vizsgálatokhoz (akut toxicitás és ismételt adagolású toxicitás). A részecskeméret frakció meghatározása a munkahelyen a levegőben levő részecskék belélegzésének az egészségre gyakorolt lehetséges hatásainak az értékelésére van felhasználva.

Fiziko-kémiai adatkövetelmények az évente 100 tonna ≥ anyagokra (regisztrálóként)

• Szerves oldószerekben való stabilitás: az oldat extraktumban levő vizsgálati anyag koncentrációjának százaléka egy bizonyos időperiódusban, összehasonlítva a vizsgálati anyag kezdeti koncentrációjával t = 0 hőmérsékleten. Egy oldatban levő anyag stabilitásáról való információ ismerete kívánatos, különösen, ha mintákat kell tárolni.
  
• Disszociációs állandó: egy vízben egyensúlyban levő anyag disszociált és nem disszociált formái közötti arány. Ionizálható szerves anyag esetében, ez az adat jelzi, hogy mely vegyianyag fajták lesznek jelen egy bizonyos pH-ban (egy anyag ionizált formájának sorsa és toxicitása szemmel láthatóan különböző lehet a megfelelő semleges molekulától).
  
• Viszkozitás: egy folyadék ellenállásának mértéke a nyíró igénybevétellel vagy húzó igénybevétellel szemben (általában kiöntéssel szembeni ellenállást értik ezalatt). Ezt az adatot az emberi egészség kockázat értékelésében használják (folyadékok és előkészítésük aspirációs kockázatot jelent az embereknél, alacsony viszkozitásuk miatt).

Fiziko-kémiai adatkövetelmények betartása

A gyártóknak és importőröknek 4 lépést kell követniük a regisztrációhoz szükséges tájékoztatási követelmények betartására: 1) a meglévő lényeges információk összegyűjtése, 2) a szükséges információk meghatározása, 3) az információs hiányosságok meghatározása és 4) ha szükséges, új adatok megszerzése vagy vizsgálati stratégiákra irányuló javaslat (további információkért, lásd Vázlat az adatkövetelmények betartására).
A rendelkezésre álló fiziko-kémiai adat kísérleti vagy nem kísérleti adat. Ez több forrásban is megjelenik (környezetvédelmi kézikönyvek, tudományos folyóiratok, adatbázisok). Ezek a források elsődleges referenciák (a legjobb megközelítés) vagy másodlagosak lehetnek. Ezek szakirodalmi adatforrások lehetnek (megfelelő, ha megbízható és mérvadó egy “Bizonyítékok súlya” megközelítésben).A Fiziko-kémiai adatok forrásai a REACH rendelethez táblázat hasznos fiziko-kémiai adatok egy rövid listáját tartalmazza. Ezek az Útmutató a tájékoztatási követelményekről a REACH értelmében részből vannak kivonatolva. Jegyezze meg, hogy néhány tulajdonság nincs felvéve a szabvány tankönyvekbe vagy tudományos kiadványokba. stabilitás a szerves oldatokban és bomlástermékekben, viszkozitás és granulometria.
A rendelkezésre álló adatokat fel kell becsülni annak meghatározására, hogy az eredmények érvényesek-e vagy sem (megfelelő minőség, szigor és megismételhetőség). Például, a szakirodalmi adatokat ellenőrizni kell annak következményeként, hogy néha az eredeti vizsgálati jelentések nem állnak rendelkezésre vagy hiányosak.
Az eredmények tudományosan elfogadhatóak, ha a kísérleti adatok megfelelő standardizált módszert használó vizsgálat(ok)ból származnak, mint amilyen a GLP2 (különböző OECD3 –k és EC4 vizsgálati irányvonalak vannak, lásd a Módszerek a fiziko-kémiai tulajdonságok meghatározására a REACH értelmében). Ha a kísérleti adatok olyan vizsgálatokból származnak, amelyek nem GLP szerint kerültek elvégzésre, ezek szintén elfogadásra kerülnek, feltéve, ha megfelelő vizsgálati módszer használatával kerültek megszerzésre és elegendő dokumentáció áll rendelkezésre a minőségi eljárásokról (vagyis megfelelés az ISO 170255-tel). Néha szakértői vélemény szükséges, ahol egy nem egységesen elfogadott vizsgálati módszer kerül felhasználásra, a lehetséges eltérések és változatok széles skálája miatt.
Nem kísérleti adatok esetében, a fiziko-kémiai tulajdonságokat egy számítógépes programmal lehet felbecsülni, ami a mennyiségi szerkezet tulajdonsági összefüggésein (QSPR) vagy az előrejelzések kereszthivatkozásán alapul. QSPR egy matematikai összefüggés a kémiai szerkezet és egy sajátos fiziko-kémiai tulajdonság között. Néhány megbízható szoftver az Útmutató a tájékoztatási követelményekről a REACH értelmében részben van körvonalazva. Néhány tulajdonságot nem lehet előre jelezni ilyen modellekkel: gyulladáspont, tűzveszélyesség, robbanékonyság, öngyulladási hőmérséklet, oxidáló tulajdonságok, granulometria és stabilitás a szerves oldatokban. Az előrejelzéseket az átlátszó QSPR modellekről el lehet fogadni, ha azok megfelelő és megbízható dokumentációval vannak alátámasztva. Ha nem, a QSPR becslési módszerek használatához szakértők véleménye szükséges. Feltéve, ha ez alkalmazható, mindig jobb legalább három különböző módszerrel tulajdonság előrejelzéseket szerezni. Egy kereszthivatkozásos/analóg megközelítés felbecsüli egy kémiai szerkezet egy adott tulajdonságát, majd néhány megállapítást tesz (mennyiségi vagy minőségi) erről az információról, nem vizsgált vegyi anyag(ok)ra. Ehhez a megközelítéshez egy szakértői véleménynyilvánítás szükséges. Rá kell mutatni arra, hogy a gyakorlatban, a kereszthivatkozások a fiziko-kémiai tulajdonságokra nem általánosan ajánlottak, mivel megbízható adatoknak, normálisan, rendelkezésre kell állniuk vagy könnyen megszerezhetőknek kell lenniük.
Ha vizsgálatot kell végrehajtani, előnyös annak a sorrendnek a figyelembe vétele, amely szerint a vizsgálatot végzik. Ideálisan, ha egy teljes sor fiziko-kémiai vizsgálatot kell elvégezni, akkor ezeket a Lépcsőzetes vizsgálati vázlat a fiziko-kémiai vizsgálatról diagramon összefoglalt terv szerint kell végrehajtani. Jegyezze meg, hogy bizonyos esetekben, a vizsgálatok technikailag nem lehetségesek vagy szükségtelenek. További információkért, lásd az Egységesen elfogadott fiziko-kémiai vizsgálati követelmények alkalmazása a REACH értelmében táblázatot.
A kísérleti vizsgálatokat elismert vizsgálati módszerek szerint kell végrehajtani, és lehetőleg egy minőségbiztosítási rendszer értelmében (ha lehetséges helyes laboratóriumi gyakorlat szerint, habár ez nem egy követelmény a REACH-hez). A GLP szabványok szerinti módszerek és gyakorlatok támogatják a benyújtott adatok átláthatóságát és megbízhatóságát, biztosítva minőségüket és feddhetelenségüket.